Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, különösen a Szatmár-Beregi-síkság lakói évszázadokon át a halban, egyéb víziállatokban bőséges, tiszta vizű folyók áldásaiból éltek: halásztak, pákásztak, csíkásztak, rákásztak; a csónak volt szinte a második otthonuk. Hal majdnem mindennap asztalra került, néha elég volt egy kosarat beleborítani a patak vagy a folyó vizébe és rögtön tele lett különféle halfajtákkal. Ahogy Móricz Zsigmond írta: "Rá voltunk nevelve, hogy a hal minden ételek királya." A folyók, vizek sokkal többet megőriztek egykori gazdagságukból, mint másutt, ezért ez a vidék ma is a horgászok paradicsoma. A folyásokat szabályozták, sok kanyarulatot átvágtak, az átvágások után elhagyott vizekből lettek a buja vegetációjú, csöndes holtmedrek. A Tisza, a Túr és a Szamos élővizeinek környezete sem kevésbé vadregényes, halállományuk azonban bőségesebb.

A Tisza ezen a vidéken a legtisztább folyó. Tiszabecstől Záhonyig nem csak a Szamost, a Túrt, a Krasznát, hanem kisebb vízfolyások sokaságát olvasztja magába: például a Batárt, a Szipát, a Szenkét, Tapolnakot. Vize a felső szakaszon sebesebb folyású, hűvösebb, kavicsos medrű, később megszelídülve homokpartokat épít és néhol köves, sarkantyúkkal (terelőgátakkal) szabdalt mederben siet az Alföldre. A kecsege és a márna elsősorban ezen a felső részén fordul elő, de sokszor akad horogra a balin és természetesen harcsa. Szatmárcsekén túl Tivadar felé már lassul a folyása, az ottani meredek, kérészes partjainál nagyon jó zsákmány ígérkezik balinokból, domolykókból tiszai csukákból, márnákból, süllőkből, kecsegékből és kövér harcsákból; a kisari–tivadari hídtól már pontyokból is.

A tarpai kanyarok után Nagyar előtt megint élesen fordul a Tisza. Itt található a “Rövid“ nevű kérészes szakasz, ahol a vén tuskók alatt méretes harcsák és kecsegék rejtőzködnek. A Kisar és Tivadar közötti közúti híd alatt a jobb parton domolykózni és süllőzni, a bal parton ősszel csukázni érdemes. Majd következik a Tisza nagy S kanyarja, az egész országban híres “Igonya“, ahol a mélyebb vízben öreg, ravasz harcsák, kövér pontyok, márnák és kecsegék várnak a horgászokra, a bozótos partnál süllő, csuka, balin és domolykó rabolnak. Az Igonya után lassúbbá, néhol zátonyossá válik a folyó. Kanyarjainak kérészes partjainál azonban minden halfajta jól fogható, a gulácsi, aztán a panyolai kompnál lévő szakasz például harcsázóhelyként ismert.

A Tisza jobb partján, a méltán népszerű Vásárosnamény–gergelyiugornyai kempinghez közel található az Öreg-Túrt befogadó jándi kanyar, teli nagyszerű süllőző helyekkel. Utána a Szamos torkolat következik, a fölötte lévő mély víz teli pontyokkal, süllőkkel. A folyók összefolyásánál harcsanász idején megéri a nagy harcsákra várni. Vásárosnaménytól kezdődik a Felső-Tisza újabb szakasza, a folyó sodrása Dombrádig lassul, ott már érezni a tiszalöki duzzasztás hatását. Ez a szakasz nagyon gazdag harcsában, pontyban, márnában, süllőben, kecsegében. A kanyarokban lévő horgászhelyeket mindkét parton elérhetjük az országútról. Aranyosapátinál derékszögben fordul a folyó és szeszélyesen kanyarogni kezd, innentől Lónyáig jobbnál jobb horgászlehetőségeket kínál. Tiszaszentmártontól Győröcskéig az északra tartó folyásból délire váltó kanyarban a Tisza ismét határfolyó, miként korábban a Tiszabecstől Szatmárcsekéig tartó szakaszon. Igazi alföldi folyóvá csak Tuzsér fölött válik.

A Szamos: A horgászok nagyon kedvelik a Szatmári síkságot átszelő folyót, amelynek élővize a román határtól a Tiszába ömléséig 50 kilométer hosszú. Az utóbbi években javult a vízminőség, vele a halállomány is: kárász, keszegfélék, ponty, amur, harcsa, süllő és csuka fordulnak elő a leggyakrabban. Szamosbecs és Szamosangyalos, Rápolt és Gyügye, Panyola és Olcsvaapáti között kövér márnákat, harcsát, pontyot is lehet fogni. A Szamoson 15 kg-os ponty, 10 kg-os amur, 8 kg-os csuka is horogra akadt már.

A Holt-Szamost Szamosújlak délkeleti végében zsilip köti össze az élő Szamossal. A jobb parti öreg holtág 8–10 km hosszan kacskaringózik, közepes vízállásnál általában 60–70 méter széles, nyáron 3 méter mély, a feneke feliszapolódott. A hajdani folyómedrek természete szerint itt is váltakoznak a magas és lapos partok. Ott ér az országút alá, ahol a horgásztábor van, majd egy nagy kanyar után "átbúvik" a szamossályi út alatt, hogy a Szamossályi és a Hermánszeg közötti út alatt nádasan, sásosan az élő Szamos töltése közelében véget érjen. Környezete romantikus: fehér fűz, fekete és fehér nyárfás ligeterdő övezi sűrű cserjéssel. 74 hektáros vize lényegében két részre tagolódik: Hermánszegtől Szamosújlakig sekélyebb, csukában gazdagabb, Szamossályi és Jánkmajtis között mélyebb és nagyobb, itt ponty, amur, csuka, süllő, kárász és keszegfélék nagyobb reménnyel foghatók. A Szamos bal oldalán van még egy nagy, közel 200 hektáros holtág Tunyogmatolcs és Ököritófülpös között. Öt települést érint, hossza 17 kilométer. A cégénydányádi közútnál lévő zsilip kettéválasztja, a felső rész sásas, nádas, a víz bekákásodott, de a holtág alsó része bőséggel kínál pontyot, kárászt, keszeget, süllőt, csukát, amurt, törpeharcsát. Mátészalkáról és Fehérgyarmatról is könnyen megközelíthető.

Az Erdőhát legfestőibb környezetében kanyargó Túr folyó 65 kilométer hosszú. Túrricse környékéről 12 kilométeren át ásott mederben folyik az Új-Túr a sonkádi kis bukógáton a Szatmárcseke fölötti nagy bukón át az élő Tiszába. Teknőjében és a kifolyó környékén harcsát, süllőt, csukát, balint, domolykót, márnát, sőt pontyot is nagy reményekkel lehet fogni. A szatmárcsekei “Túr-vízesés“ felett, Milota táján kitűnő márnás, Sonkád fölött és alatt nagyszerű csukázó helyek várják a horgászokat, foghatók azonban a kisbukó alatt süllők és domolykók is. A Sonkád fölötti zsilipnél a folyó szétválik. A vízhozama már nem olyan egyenletes, mint régen.

A sonkádi kisbukónál ágazik el az Öreg-Túr (Kis-Túrnak is hívják), hogy egyfelől Kölcsén és Túristvándin át a Tisza, másfelől Kömörő tájától Nagyar felé tartson. A másik ága hosszan kanyarog Panyola és Olcsvaapáti mellett a Jánd alatti Tiszába. Az Öreg-Túr lassú folyású, zsilipekkel szakaszolt vizein öt fajta keszeg, compó, harcsa, és törpeharcsa, kárász, paduc, domolykó, ponty, balin, amur, márna, süllő, sügér, de igazándiból jó nagy csuka fogható. Legszebb szakasza Túristvándinál van: a kis falucskát 16 km-en át 99, halakkal teli kanyarral veszi körül. A vízimalomnál pontyok, amurok, csukák, harcsák tanyáznak, de törpeharcsák és jókora dévérek is horogra akadnak. Az Öreg-Túr halállománya egyébként hasonló a Tiszáéhoz és a Szamoséhoz. A csukaféle azonban elterjedtebb a ragadozóhalak közül.

A Kraszna magyarországi szakasza rapszodikus: ha a romániai vízgyűjtőterületén nagyobb eső esik, hamar megárad, szárazságban kicsire apad. Sajnos, az egyik legszennyezettebb felső-tiszai folyó. Ezért nem mindig akad zsákmány. Itt a horgászok, halászok megfigyelése szerint általában a kárász-, keszegfélék, ponty találhatók, néha csuka is. Az állóvizet kedvelő horgászok szívesen keresik fel a fehérgyarmati vasútállomástól rövid sétára, a Zsarolyáni út mentén fekvő mintegy 8 hektáros bányatavat. Híres ez a tiszta víz, hiszen hatalmas csukák, pontyok, kilón felüli kárászok, majd egy kilós sügérek, 6–8 kilós amurok kerültek horogra.