Nagy mozgolódás tapasztalható második legnagyobb folyónk, a Tisza körül. Nem is kétséges, hogy ráfér egy kis odafigyelés a négy évvel ezelőtt gyakorlatilag meggyilkolt folyóra. A Felső-Tisza vidék ökológiája című kutatás keretében egy érdektársulás kezdi el nemsokára munkáját a folyó felső szakaszán. Ennek keretében feltérképezik a Tisza élővilágát, hidroökológiai állapotát, vizes élőhelyeit, holtmedreit, továbbá elemzik a vízszennyezések hatását és következményeit.

A sokat szenvedett szőke folyónk a Tisza felső szakasza az egyik legtisztább vízfolyás Magyarországon. Ám a szomszédos országok Ukrajna, Románia vízgyűjtő területéről érkező folyó, amint arra már volt sajnos példa, sokszor hoz magával szennyeződéseket. Szomszéd államaink rossz gazdasági állapota egyelőre nem engedi meg, hogy annyit áldozzanak a környezet- és természetvédelemre, mint amennyi kívánatos lenne. Ráadásul az elmúlt ötven évben hazánk sem túl sokat költött ilyen jellegű kiadásokra, mint ahogy elmaradt a Felső-Tisza élővilágának kutatása is.

Amint arról a Népszabadság beszámolt, a fent említett hiányt igyekszik pótolni a Tisza és a Felső-Tisza vidék ökológiája című kutatás keretében egy érdektársulás, amelynek tagja a Debreceni Egyetem ökológiai tanszéke, az MTA Atomkutató Intézete, a Nyíregyházi Főiskola, egy informatikai cég és a Nyírségvíz Rt. A 2005-ig tartó programban feltérképezik a Tisza élővilágát, hidroökológiai állapotát, vizes élőhelyeit, holtmedreit, továbbá elemzik a vízszennyezések hatását és következményeit. A konzorcium a program megvalósítására a Széchenyi-terv keretében 140 millió forint állami támogatást kapott, amelyet a közreműködők külön-külön 70 millió forint önerővel egészítenek ki.

A Tisza körül nagy volt mostanában a felhajtás, gondoljunk csak egy másik tervre, a Vásárhelyire, az annak keretében építendő víztározókra, vagy a folyót ért ciánszennyezés negyedik évfordulójára, amely miatt több Tisza-parti városban megemlékezést tartottak. Volt rendezvény február elején Szolnokon és Szegeden is, mindenütt akkor, amikor a nevezetes méreg- és szennyáradat elérte a folyó adott szakaszát. Szomorú volt a négy évvel ezelőtti február, biztos emlékszik rá mindenki, akkor vonult le az a mérgezett szennyáradat a Tiszán, amely csaknem a folyó teljes hosszában óriási pusztítást vitt végbe a vízi élőlények között. Csupán emlékeztetőül: 2000. január 30-án heves esőzések voltak az erdélyi Nagybánya környékén, este 10 órakor a helyi ciános technológiával működő, ausztrál-román Aurul cég tulajdonában lévő aranybánya derítőjének gátja átszakadt, aminek következtében százezer köbméternyi cianiddal szennyezett víz ömlött a Lápos patakon keresztül először a Szamosba, majd onnan a Tiszába. A ciánnal és mérgező nehézfémekkel terhelt ár levonult a Tiszán, nyomában mindenhol halál járt. A Tisza szinte teljes halállománya megsemmisült.

Szerencsére azóta a folyó többé-kevésbé összeszedte magát, és az ország vezetése is sokkal több figyelmet szentel neki. Erről tanúskodik a víztározók építése, amelyek az áradások jól ismert káros hatásait hivatottak kivédeni. A tározók építésével vizes élőhelyek, természeti szempontból értékes területek jöhetnek létre. A nyílt vízfelületek vonzzák a vízi madarakat. Kialakulhat a vízparti növényzet, de sokkal nagyobb jelentősége lenne annak, hogy az egykori ártéri táj visszaalakulhatna rétjeivel, puhafaligeteivel, keményfaligeteivel. Megváltozna vízmozgásnak köszönhetően a mikroklíma, amely a megváltozása, a spontán erdősültségre kedvező hatással lenne.

A Felső-Tisza közeljövőben történő ökológiai kutatása minden bizonnyal sokat fog lendíteni a folyó jövőbeni sorsán. A kutatás egyik fontos eleme lesz a Nyírségben található szennyezőforrások feltérképezése, ugyanis ebben a régióban kiépítetlen a szennyvízcsatornázás, emiatt a szennyvíz nagy része a talajba, majd a Tiszába kerül. A kutatási program eredményeképpen 2005-re adatbázist fognak összeállítani a Tisza élővilágáról.